Kádárkocka

Időszerű kérdés – hőszigetelés

 

 Azért kezdem e blogot, mert szeretném többek közt bemutatni a házunk folyamatban lévő felújítását, átalakítását, modernizálását. Sőt szeretném, ha hozzászólnátok és megvitatnánk egy egy lépés helyességét, hiszen – több szem többet lát, több tanács és több vita pedig több eredményt szül!

Szóval hőszigetelés. Abszolút időszerű téma, bár mikor nem az? Itt most inkább a 30, 40 éve használatban lévő lakóházakról szeretnék szólni, hiszen azért is érint engem mindennapi szinten ez a kérdés, mert négy éve vagyok  felerészben, párommal együtt pedig teljes egészében tulajdonosa egy 36 éves családi háznak. 

Ez egy téglaház. Szerencsére, bár a tömésházak jobb hőszigetelők, csak az a baj velük, hogy az elmúlt 50, 60, 100 évben nagyon elhanyagolták őket. Szóval a miénk egy téglaház abból a qrva szép szocilista kocka fajtából, amint az látszik.

Az előző tulajokról azt tartották a falubeliek, hogy nagyon precíz emberek, akik nagyon odafigyeltek a lakókörnyezetükre és a házra. Háááát...

  

A ház megvásárlásakor pl. így nézett ki az udvar:

 Rozoga vasból és drótból tákolt kerítés. A képen éppen nem látszik, de az udvar gyakorlatilag teljesen be volt lakva, hogy ilyen csúnyán fogalmazzam, sok tikok által. Amint az kivehető, vagy 20, 30 m méterbe vágott fa a kerítések mentén, ill. volt még egy kukoricagóré és egy közel 20 nm-es faház csurig tele vágott fával. Ezeket azóta elbontottuk. A hozzátartozó telek pedig évről évre beültetve kukoricával, ill. egy nagyobb konyhakerti rész is volt (ma is van, csak kisebb és "kultúráltabb"). Egyébként érdekesség, hogy ugyan tele voltak fával, ennek ellenére egy kis sparhelt kivételével mindenhol gázzal fűtöttek. Az a kis sparhelt pedig ugye csak a konyhájukat fűtötte (bár jó meleget csinál, csak hamar leég, a meleget pedig nem tartja meg, hanem azonnal kihűl). Elmentek az erdőre fát szedni, azt eladták, majd az árát gázfűtésre fordították... Hát nem tudom, hogy ez a felállás a kényelmesebb-e, vagy ha összehasogatják a fát, és fűtenek egy központi fűtésrendszerrel. Persze ahhoz ki kellett volna építeni. (Bár megtehették volna, mégsem...) 

Azért nekünk "szerencsénk" van abból a szempontból, hogy az előző tulajoknak volt annyi eszük, vagy igényük, hogy a padlásteret teljes egészében beöntötték hőszigetelő betonnal kb 3, 4 cm vastagságban. Rengeteget számít mind télen, mind nyáron, hiszen télen a felfelé igyekvő meleg levegőt visszatartja, nyáron pedig a hihetetlen padlástéri hőséget nem engedi a lakás felé, tehát külön klimatizálásra nincs szükség. Ami ugye erősen pénztárcakímélő. Szóval nagyon hasznos. A probléma csak azzal van, hogy az épület fafödémes, és bár ez a hőszigetelő beton nem ugyanazzal a fajsúllyal bír, mint az alapozáshoz stb használt beton, de mégis valószínűleg jobban terheli a födémet, mint ahogy azt kéne! Márpedig a régi családi házak padlásainál több dologra is ügyelni méltóztatik!!

A födémre elhelyezett hőszigetelő anyagok önmagukban nem alkalmasak arra, hogy azon járjanak vagy nehezebb tárgyakat is elhelyezzenek rajta. Az általában kis teherbírású – gyakran faszerkezetes – födémek a további terhelést nem bírják, ezért a járófelület képzésére általánosan elterjedt 5 centiméter (sima) betont sem lehet ráhúzni.

Ám szerencsére hőszigetelő anyagok választékában találhatunk többféle olyan megoldást, melyekkel a födém hatékonyan, gazdaságosan, sőt, házilagosan is szigetelhető, miközben a padlás tároló funkciója is megmarad. Ezek rendszerint faforgács lap és terhelhető polisztirolhab hőszigetelő anyagok kombinációi. A vékony teherelosztó faforgács lap megvédi a hőszigetelést a mechanikai hatásoktól, maga a hőszigetelés pedig télen és nyáron egyaránt kellemes klímát biztosít a lakásnak. A legtöbb hőszigetelő rendszer csaphornyos élképzéssel készül, így pontos, hézagmentes illeszkedést biztosít.
Mint arról már szóltam, a hő fölfelé terjed, így egy négyzetméterre vetítve a födémen, a tetőn keresztül távozik a lakásból a legtöbb hőenergia. Éppen ezért ide mindig vastagabb hőszigetelést kell tenni, mint a falakra. A javasolt U=0,2 W/m2K hőátbocsátási értéket 16-18 centiméter vastag hőszigeteléssel érthetjük el, a födémtől függően. A hőátbocsátási tényező egyébként azt az energiát mutatja, ami a (födém)szerkezet 1 négyzetméter felületén 1 fok hőmérsékletkülönbség hatására a szerkezeten áthalad, és minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb egy szerkezet hőszigetelő képessége.

Tehát nálunk ez megoldott valamelyest, de közel sem kielégítő, ezért a közeljövőben korszerűsíteni kívánom ezt is. Pláne, hogy a tervek szerint a padlástér egy része használatba lesz véve.