2013. május 30., csütörtök

Best Blog díj

 A mai napon komoly meglepetésben van részem - Best Blog díjat kaptam.



A díjat Szerafinának köszönhetem, akinek ezúton is nagyon köszönöm, még egyszer! Igazság szerint blogom tematikája alapján soha nem számítottam semmilyen ilyesfajta elismerésre..., de nagyon jól esik. Tényleg. És nagyon meglepett... De ezt már mondtam, csak tényleg. 

Illendő is tovább adni! Ha jól tudom, akkor négy olyan blogot kell választanom, akiket olvasok valamiért. A választottjaim a következők:

és végül 


Tamás komoly kitartással építi a kertet,
Frater rendkívül egyedi, teljesen szubjektív,
Csibe rendkívül aranyos és sokrétű,
Zsófiék pedig komoly előkészületeket tettek családjuk néhány napon belül bekövetkező bővülésük érdekében. Érdemes megskubizni őket!

Tudom, hogy négy blogot kell megjelölnöm, de talán senki nem haragszik meg, ha felrúgom kissé a szabályzatot, s én 5-öt jelölök. Ugyanis Anyavirágékat nagy hiba volna kihagyni, hiszen abszolút live show-ban és naprakészen figyelhetjük, hogyan alakul ki a mai keretek, lehetőségek között egy komoly kis önfenntartó farm, hogyan vált életformát, életminőséget egy igazi magyar család. Ezúttal is üzenem - Hajrá! 

Fogadjátok szeretettel ezt a kis díjat! És írjatok, írjatok, írjatok!


2013. május 19., vasárnap

Raklapbútor

 Néhány hete történt, hogy egy nap délutánján a szomszédságunkban megjelent egy furgon megpakolva raklapokkal. Amelyeket aztán jól leraktak az udvarban. Pár nappal később átiléptem hozzájuk csak úgy meginni "ejjó gólát"(egy pohár hideg cola citromkarikával :)), aztán, mivel amúgy is rengeteg mindent megbeszélünk otthonaink felújításával kapcsolatban,csak rákérdeztem mi végre kerültek oda azok a raklapok.
- "Oszt mi lészen ezekbü, Szomszéd?
- Ezekbü? Butor (így rövid ú-val :D)
- Szal... butor-e?
- Ahhát." - jelentette ki nemes egyszerűséggel.
A következőkben pedig felvázolta röviden mit, s hogyan ötölt ki. Megmondom őszintén, én raklap ügyben még leragadtam az évekkel ezelőtt nagy mennyiségben, kis országunk bármely tájegységében fellelhető "EUR raklap vétel itt" feliratoknál. Ámde kedves szomszédom felcsillantotta a pillám, hogy a raklap manapság mennyi mindenre hasznosítható.
- "S, ha már itt tartunk kedves Szomszédúr, szeretnélek megkérni némi szövevényes kárpitozási problematika megoldására..."- s megkért, hogy ugyan már a megépítendő butor (:D) kárpitozási munkálatait elvégezzem...
Gondoltam, bár konkrétan ilyet még nem csináltam, de szép kihívás, és hát barátságból is szívesen elvállaltam.

Hazatérve aztán ugye gúgli, a legjobb barátom segedelmével nekiláttam ötleteket gyöjteni (:D). Konkrétan a 'raklapbútor' szóra rákeresve tengernyi, mit tengernyi, több óceánnyi oldal ugrik fel... csak két példa a bútorokra -  




Talán még ez legutóbbi stílus tetszett leginkább Szomszédéknak, hiszen amúgy is a minimál stílust részesítik előnyben. Újra összeültünk hát egy újabb tapogatózás céljából. Átbeszéltük, azon kívül, hogy ráül az ember, mi mindenféleképpen használható még a raklap, mint "butor". Gyorsan kiderült, hogy egy nagyobbacska darabról lesz itt szó, ahol kényelmesen elférnek a baráti társaság, vagy a család ominózus tagjai egy-egy alkalommal, de kiderült az is, hogy a raklap lécei közti széles rések polcként hasznosíthatók, és kiderült az is, hogy a butornak harmonizálni kell a terasz színvilágával. Valamint az is szóba került, hogy az egyik, a nagyobbik elem, alkalmas legyen pl egy délutáni ejtőzés megejtésére is. És szeretnének egy asztalt is, mint a szabadtéri nappali egyik dísze. Aztán gyorsan kiderült még, hogy a hangulatvilágítás nélkülözhetetlen. Mivel Szomszédúr led világítástechnikával is foglalkozik, így adódott a megoldás - csodálatos led technológia.
Már csak a kivitelezés maradt hátra. Ami természetesen DIY készült teljes egészében.
Miután rögzítettük a butor méretezését, előkerültek a szerszámok úgymint feszítővas..., elektromos szúrófűrész (ez az elnevezés nagyon bejön, gyakorlatilag a dekopír fűrészről van szó), kalapács, flex csiszolókoronggal, ecsetek, csavarhúzó, fúrógép, csavarok, lazúr, miegymás.
Megkezdődött az elemek méretre szabása, a kieső kisebb elemek pótlása, rögzítése. A tervezet szerint egy nagyobb elem, egy közel két és fél méter hosszúságú, és 83 cm mélységű kanapé kerül kialakításra, és egy kisebb, 50 cm mélységű, amely kanapé két oszlop közé épül be. Mindkettő háttámlát kap, de karfát nem. És egy "dohányzó" jellegű asztal is elkészül. A kanapék ülésének éle alá kerül a led világítás, és a tervek szerint az asztal is kapni fog ilyet, de egyenlőre még tervezés alatt van.
A méretre szabás után az elemek csiszolása következett a csiszolókorongos flex segedelmével, utána pedig Szaszasszony lazúrral mahagóni színre hozta őket.


Háttérben a lazúrozott egyik elem

Három-három raklap lett egymásra erősítve csavarokkal, így kényelmes magasságú ülőalkalmatosság alakíttatott ki. Az alsó deszkák eltávolításra kerültek, így a távtartó kockák a butor lábaivá avanzsáltak.


Az egymásra erősített raklapok felső részéről az első deszkalapok le lettek feszegetve, de sajnos mind szétrepedt, ezért pótolni kellett azokat, amik aztán az ülések első elemei lettek. 



A visszaerősített lapok 3cm-rel kilógnak a raklapok oldalsíkjához képest, így elrejtik a hangulatvilágításért felelős led szalagokat. Is...




A léceknek csak az első, kilátszó éle lett színezve, mert a felület amúgy burkolva lett szövettel.
Következő lépésként megtörtént a háttámlák lazúrozása.


Időközben pedig megtörtént a "butor" szövetének kiválasztása is. A szövet könnyű, mosható és vízlepergető. Az előzetesen megbeszéltek szerint követtük a minimál stílust, és a bútorok szabad párnások lettek a praktikum jegyében. Azaz a párnákat és habokat le lehet venni a vázról és kényelmesen el lehet tenni a téli pihenő idejére. Az ülőpárnák korábban felújított bútorok megmaradt, de jó állapotú habszivacs matracaiból lettek kiszabva. Így pénzt nem kellett rá költeni. Ezek az ülőpárnák az egyik, az alsó, felületükre kaptak egy vastag fekete szövetet tartásjavítás céljából, illetve, hogy ne süllyedjenek be a raklapok deszkái közé, ezáltal az élettartamukat és kényelmi fokozatukat igyekeztünk növelni. A felső felületükre pedig 1 cm vastagságú viszkóz réteget ragasztottunk, szintén a komfortfokozat emelése érdekében.


És végül rákerült a szövet. A szövet, amely színvilágában a következő - az ülőhabok világosak, nagyjából mogyoró színűek, a támlapárnák pedig étcsokoládé színűek. Minta semmin sincs, ez kifejezett kérésük volt Szomszédéknak. A támlapárnák darált habbal kitöltött díszpárna jellegűek.





Aztán elkövetkezett a végső mozzanat, a "butor" összeállítása. Az ülőfelületekre szintén lőttem a fekete vastag szövetből, ami egyrészt ugye süllyedésgátló, másrészt megakadályozza az ülőpárnák elcsúszását.


Az előre megbeszéltek szerint a bútorok oldalait és elejét is bevontam szövettel, melyeket tépőzár segedelmével erősítettem fel.

Mint látható, a tépőzár szintén a perem alá lett felerősítve, így az sem látszik.

Elsődlegesen arról volt szó, hogy a szövetek teljes egészében rá lesznek feszítve a kanapék és asztal oldalaira, de amikor a rövidáru üzletben szembesültem azzal, hogy a tépőzárat aranyárban mérik, azt merészeltem kitalálni, hogy az oldalak szoknyaszerűen lesznek kárpitozva. Asszem a végeredmény azt mutatja, így még vagányabb. 



Következőkben felkerült a ledvilágítás a perem alá.


Majd leterítettük a szintén három egymásra erősített csiszolt raklapból készült asztalt is. A végeredmény -


Még hátravan némi lazúrozás néhány helyen, illetve az asztal lapjának fedése üveglappal, és mint korábban említettem volt, a hangulatvilágítása is tervezés alatt. Egész pontosan azon megy az agyalás, hogyan kivitelezhető, hogy ne látszódjanak vezetékek a konnektor felé kúszva. Valószínűleg egy akkumulátoros megoldás jöhet majd szóba. Ha elkészül, akkor természetesen update...








2013. május 4., szombat

Csak egy kis tavaszi, már már majdnem nyári, előzetes

 Köszi mindenkinek, akik rám szóltatok, hogy már elmúlt a tél, ideje megébrednem, és újra posztolni. Kicsit félve teszem :D, mert az előző posztban is meghirdettem a tél utolsó próbálkozását, erre Holle anyó még kétszer beterítette a határt úgy, hogy csak néztünk nagy, kompót szemekkel...
Mindenesetre egy kis képes áttekintés az elmúlt egy hónapról. Egy hónapról, mert egy hónap az átmenet a télből a majdnem nyárba...






Itt már egy kis kora tavaszi hajnali ködös derengés látható erősen rügyező, metszett Vilmos körtével, háttérben szilvával.

Ugyanaz a Vilmoskörte virágba borulva.


Varnyúháj kezdeményecske

Az egyik sziklakert is beindult



A babér nem csak, hogy túlélte a telet bármiféle biztonsági intézkedés (takarás) mellőzése mellett, de burjánzik. Szemmel láthatóan nagyon jól érzi magát.

Az ültetvény :)
Benne mindenféle jósággal úgy mint zöldborsó, dughajma, zöldségek, sárgarépa, patiszon, epör... a nagymamám hítta így, epör... És a hítta sem elírás. Hítta - hívta... A dughajmát már nem is említem.

Idén kísérleti jelleggel készült a hagyományos epörültetvény ( a kompromittáló dokumentum alján bal kéz felől a sok kákiccsal :) - részlet) mellé egy fóliázott epör ágyás is. Állítólag nem gyomosodik, amit már most cáfolok, és ebben a formában állítólag nem lesz koszos, sáros a termés... Hja kérem meg köll aztat mosnyi ám!

 A négy éves bosc cobak körte. Tavaly már termett egy, azaz egy darabot. Ha minden jól megy, idén felülmúlja tavalyi önnön magát. :D

Vegyes cseresznye. Az egyik fele ugyanis korai ropogós, a másik fele júniusi csürdöngölős. Az előző gazdája így ojtotta. 

Ő a cseresznyemeggy. Asszem idén is lesz mit a süteménybe apréttani.

Egy Imike munka közben.

Vilmoskörte labda

Ezt az orgonát három éve ültettem. Tavaly két kis virágot hozott, most úgy tűnik jócskán virágzik. Talán jól érzi magát őkelme?





Golden alma.

A tavaly készült kiskert a lépcső mellett. 




És végül megbújva a menták között.