2011. december 27., kedd

Kádárkocka - eszmefuttatás

 A minap olvastam egy cikket, ami érinti a kádárkockákat is.
Többek között azt írja a szerző, hogy a vidéki kádárkockák háromszor annyi energiát használnak fel, mint a panellakások. Ezért ezek a házak a legkomolyabb környezetszennyező épületek az országban. Sajnos a szerző nem fejti ki bővebben, hogy honnan ez az információ, de én most szeretnék egy kicsit eszmét futtatni erről. Nem sértődöttségből teszem ezt, mint kádárkocka tulajdonos, hanem mert már régóta izgatja a fantáziámat ez a dolog, már rég kikívánkozik belőlem. 
Nos véleményem szerint, valóban sok kádárkockát úgy építettek meg, hogy az mai mércével bizony sok kívánnivalót hagy maga után, de mégis... azt mondom, főleg mivel a vidéki lakásállomány java része (sajnos) ezen épületekből tevődik ki, hogy érdemes lenne egy bizottságot létrehozni kormányzati szinten (ez évek óta úgyis mindennapos dolog), amely bizottság tagjai Trabiba vágnák magukat, oszt hajrá, neki a vidéknek, falvaknak, tanyáknak. Nosza beszélgessenek el a vidéki emberekkel a mindennapjaikról, mit miért tesznek, vagy nem tesznek, miért a régi, ezer éves fagyasztóládát használják a mai napig, miért van megroskadva a tető, miért omladozik sok helyen a vakolat, miért repedeznek az épületek, miért dől be a kerítés, miért csak cementlappal, vagy mázas lappal van burkolva az aljzat, miért nem tudnak azokról a lehetőségekről (pályázatok, akciók), amelyek segítségével modernizálhatnák az otthonukat...? És már el is értünk ahhoz a ponthoz, hogy kijelenthessük, a jelenleg eredeti formájukban és felszereltségükben "pompázó" kádárkockák úgy 25 évvel ezelőtt még nem voltak környezetszennyezők, nem voltak energiazabálók. De miért? Miért az a helyzet, hogy a mai napig ugyanazzal a felszereltséggel működnek a háztartások, mint 20-25 évvel ezelőtt? Miért nem tudnak sokan anyagi forrásokat bevonni a házaik folyamatos felújítására, modernizálására...? 
Ezt természetesen nem az én tisztem eldönteni, és az okok is mindenki előtt ismertek...
De! Még mielőtt nagyon lehúzná bárki is eme épületeket, hadd utaljak vissza Peer András építész cikkére, aki egyértelműen kifejti, mi is a helyzet ezekkel a csudákkal. Igaza van például abban  (tapasztalatból mondom), hogy a téli hidegben a lehető legkisebb falfelület van kitéve a hideg időjárásnak. Mindez az épület kompakt, egyszerű négyzet formája miatt. És ezért a falak hőátbocsájtása azonos. Bár általában kisméretű tömör téglából épültek, ami miatt statikailag biztonságos, és a sima, nem egyszer 3, 4cm vastag vakolaton kívül nincs más homlokzati hőszigetelés (a vakolat sem az), ennek ellenére azt kell mondjam, tapasztalatból, hogy az épület hőszigetelése nem rossz. Ne felejtsük el, hogy a falak legvékonyabb változatban is minimum  30 cm vastagok. Ez az átlag, de több esetben a falak vastagsága eléri a 40 cm vastagságot. Ha máshol nem is, akkor az északi oldalon feltétlenül. Mint a mi esetünkben is, ahol is az északi oldalon a fal eredeti vastagsága 44cm. Úgy gondolom, hogy a hőszigetelés hiányosságáért, vagy inkább nevezzük hőveszteségnek, a nyílászárók és a födémszerkezet állapota a felelős. Ugyanis ha a nyílászárók semmire valók, mint ahogy ez a mi esetünkben is fennállt, akkor a bent megtermelt hőenergia állítom legalább 60-70%-a megy veszendőbe. Legalábbis a hőérzetünk szerint. Az elmúlt öt évben az volt a tapasztalatunk, hogy az este kellemes melegre felfűtött helyiségekben reggelre komoly hőmérséklet csökkenés ment végbe, hiszen fáztunk reggel, amikor felkeltünk. Néha nem kicsit. (Több esetben ez azt hiszem megfázáshoz is vezetett. Legalábbis eleinte.) Nyáron viszont mindenféle elektronikai segédlet nélkül nagyon kellemes, hűvös klímát adnak a falak.  
Tény, hogy a nyílászárók cseréje és az eddigi részleges homlokzat, aljzat és födémszigetelések miatt a fűtésre felhasznált fa, energia mennyisége erősen úgy tűnik, hogy kb. harmada (lesz, hiszen még nincs vége a télnek) az elmúlt években megszokotthoz képest. Mégsem gondolom azt, hogy az eredeti állapot szerinti energiafelhasználásunk pénzben kifejezve háromszor annyi lenne, mint paneltársainké. Többször is szóba került ez az energiafelhasználás téma munkahelyen, baráti társaságban stb.. Munkatársaim hitetlenkedve fogadják, ha elmondom nekik, hogy mennyi rezsiköltséggel kell számolnunk havi lebontásban. Szóval, ha mindent egybe vetünk, akkor pénzben kifejezve kb. harmadannyiba kerül az egy havi rezsiköltségünk,  mint panellakó társainknak. Pedig mi is fogyasztunk gázt, igaz csak főzéshez, sütéshez, mi is fogyasztunk vizet, villanyt, nekünk is fizetni kell a szemét elszállításáért stb.. A felújítások után pedig még nagyobb csökkenésre és ezzel együtt járó kényelemre számíthatunk. Vagyis számíthatnánk, ha nem lenne az áfa, és egyéb energiaár  emelések.
Vidék esetében a legkomolyabb havi megterhelés a közlekedés, illetve annak anyagi vonzata. Ez a mi esetünkben havi szinten úgy 20 ezer Ft körül mozog. Azzal együtt, hogy minden nap autóval közlekedem. ( Ez napi szinten a munkahelyem és az otthonunk között oda-vissza 40 km ingázást jelent. Ezt a költséget majdnem felére csökkenthetném ugyan, ha a tömegközlekedést venném igénybe, de abban az esetben teljesen más időbeosztásra, és bioenergiafelhasználásra lenne szükségem. Itt a saját energiámat értem, amit egy nap, hét, hónap alatt arra kellene fordítsak, hogy elviseljem a tömegközlekedés hátrányait, vesződségeit. Aki közlekedett huzamosabb ideig busszal, aztán autóval, az tudja miről beszélek.) De még ezzel együtt sem érjük el egy panellakás költségeit. Jónéhány ilyen témájú beszélgetésen túl azt mondhatom, hogy egy panellakás havi szinten kb. minimum 50, 60 ezer Ft-ba fáj közlekedési költségek nélkül. Természetesen ez lehet kevesebb is, de úgy vélem ez lehet az átlag. (A villamosenergia felhasználást tekintve pedig azt hiszem nincs nagy különbség, hiszen bármelyik háztartás, legyen az panelban, vagy kádárkockában, könnyen juthat olcsó, gazdaságosabb elektronikai termékekhez, akár mosógép, hűtő, akár tévé az illető. Egyéni beállítottságtól függ minden család villamosenergia fogyasztása.)
Itt kell hozzátennem, hogy én is laktam panelban is és magas belmagasságú polgári lakásban is, és bizony téli viszonylatban csak a gázdíj elérhette az 50 ezret havi szinten. Úgy tudom, hogy Mo-n minimum 800 ezer, 1millió család él panelban. Ne felejtsük el, hogy a panelprogram ellenére ezeknek a házaknak java része még mindig nem hőszigetelt, tehát az ezek felfűtésére használt energia sem kevesebb, ezek környezetszennyezése sem mérsékeltebb kádárkocka társaikénál. Sőt, ha a mennyiséget vesszük alapul, akkor azt kell gondoljam, hogy a társasházak, panelházak, egyéb gázzal fűtő épületek környezetszennyezése nagyságrendekkel nagyobb, mint kádárkocka társainké. Emez kádárkockák java része ugyanis fa fűtéssel rendelkezik, és az ugyebár, annak ellenére, hogy legegyszerűbb formájában, tehát sima kályhafűtéssel értve környezetszennyező, mégis megújuló energiaforrásnak számít. Biztos vagyok benne, hogy a társasházak, panelházak, intézmények, közintézmények nagyteljesítményű kazánjai, sokkal több mérgező égésterméket nyomnak ki a légkörbe, mint a kádárkockák. És azért azt is ismerjük el, hogy a köz, és egyéb intézmények sincsenek hőszigetelve, hiszen 90-95%-uk abban az érában épült, amikor nem volt kitétel a környezetvédelem és energiatudatosság. Mint ilyenek, olyan hatalmas mennyiségű energiát emésztenek fel pazarlóan, amihez mérve a kádárkockák felhasználása elenyésző.
Ez szubjektív vélemény ugyan, de azt hiszem nem áll messze az objektivitástól.

 Valamiért megint az az érzésem az ilyen és ehhez hasonló cikkek olvasása nyomán, hogy a magyar politikusi, közgazdászi, általában vett értelmiségi (ha, klasszikus értelemben, van ilyen ebben az országban) réteg tagjaiban még mindig nem tudatosult, hogy a vidéket nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, ugyanis ez a záloga a magyar gazdaság megerősödésének, a társadalom ama hatalmas hányadáról nem is beszélve, akik vidéken élik, vagy képzelik el mindennapjaikat.
Talán véletlen, hogy csak Budapestről kb. ötszázezer(!) ember költözött ki az agglomerációba, vagy el a városból az elmúlt 20 évben?


Szobák kialakítása 2


 Még a nyílászárók cseréje előtt „aljzatcserét” hajtottunk végre. Már ha szabad így fogalmaznom. Végül is csere, hiszen a régi aljzatot megszűntté tettük, s új aljzat került kialakításra.
Legelőször is a tönkre rohadt hajópadló maradványok kihajigálása után 20 cm mélységben kilapátoltuk a homokot és a földet a szoba aljából. A 20 cm mélység a fal szigetelésének magasságától értendő.


Aztán előkészülődtünk,


 és kezdődhetett a nagy meló. Először is egy 10cm vastag betonréteg lett betöltve a szobába.





A beton megkötése után kőmíjes barátom ráolvasztotta arra a bitumenes vízszigetelő réteget úgy, hogy a szélét a falnál a fal szigetelésével hozta egy szintbe. Erre egy 5cm vastag hungiréteg (hungarocell táblák) került, amit végül aztán párazáró fóliaréteggel takartunk be.




S végül még kapott a szoba egy 10cm vastag betonréteget zárásképp. Ezzel aztán végleg kialakult az új aljzat.





Folytatódhattak a további munkálatok.


2011. november 7., hétfő

Nyílászáró - ablak

 Egyre több helyen olvasok az ablakok fontosságáról. Azon belül is arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy modern, szép, az energiatakarékossághoz jócskán hozzájáruló ablaknak, ablakrendszernek. 
Ugye van itt egy probléma, mégpedig a hőveszteség. Egy ablaknak amellett, hogy sok fényt ereszt a lakásba, a lehető "legjobb" módon hőszigetelőnek is kell lennie. Egyre több fórumon olvashatunk arról, hogy itthon erősen fontolgatják, hogy csak passzívházak épülhessenek, amik a legszigorúbb energiatakarékossági elveknek felelnek meg. (Ha jelenlegi kormányunk ezt fontolgatja, akkor valószínűleg ez bevezetésre is kerül...) Ennek megfelelően érdemes olyan termékeket keresni, választani, amelyek passzívház mínősítésűek.

Manapság már elérhetőek a 3 rétegű hőszigetelő ablakok is, és van olyan rendszer is, ami egy speciális bevonatnak és kialakításnak köszönhetően több energiát spórol meg, vagy inkább hoz be a lakásba, mint amit elveszít az üvegfelületen keresztül. Mi emez rendszerhez nem rendelkezünk elég anyagi forrással, ezért egy sokkal könnyebb, de járható utat választottunk - a környékünkön körbejártuk az összes "lomizót". Az ellenérzések ellenére azt azért tudni kell, hogy időnként valódi kincsekre bukkanhatunk e helyeken. Ráadásul fillérekért. Mint ahogy mi is sikerrel jártunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy párom unokatestvére talált rá azokra az ablakokra, amiket aztán megvásároltunk. A lomis Ausztriából, egy felújított épületből hozta el ezeket. Az ablakok tölgyfából készültek, kétrétegűek, hőszigeteltek és a külső felük alumíniumborítású, ezáltal sokkal ellenállóbb a külső mechanikai hatásokkal (jég, eső, napsugárzás) szemben. És mindkettő sérülésmentes olyan szinten, hogy még karcolás sincs rajtuk. Nem tudom, hogyan bontották ki őket, hogy ilyen jó állapotban maradtak, de a lényeg, hogy nekünk tökéletesen megfelelnek, sőt! A méreteik pedig majdnem azonosak a régi ablakokéval. Mindösszesen 4 cm-rel kellett szűkíteni az ablaknyílás szélességét, míg a magassága ugyanaz. Bár ez nem igaz. Az új ablakok magasabbak a régieknél 16 cm-rel, de a végső kialakításnál ez szerencsénkre és előnyünkre vált. Hogy miért? Mutatom - 

Az első képeken remélem jól látható, hogy a mi házunkon is az a tipikus három osztatú, dupla ablak volt beépítve, mint megannyi kádárkockán, és ami az elmúlt 40 évben kissé elöregedett és tönkrement. Komolyabb esőzések esetén befolyt az esővíz, komolyabb hőmérséklet változások esetén pedig állandóan bepárásodott, és hát a hőszigetelése egyenlő volt a nullával. 




Ja és ráadásul tetézendő a dolgokat, gázkonvektorokkal fűtötték a helységeket az előző lakók. A gázkonvektor pedig a leggazdaságtalanabb fűtőtest. A megtermelt hőmennyiség minimum felét kiontja a szabadba, ezért tipikus látvány, amikor télen elmegyünk egy parapetes ház, vagy lakás mellett, hogy a parapet szinte "füstöl", annyi meleget nyom ki a szabadba. Nem valami faxa! Arról meg nem is beszélve, de ez gázkazánok esetén is így van, hogy abban a pillanatban ahogy leáll a fűtés (mert ugye szabályozva vagyon), azonnal hidegérzetünk lesz. Nem a semmiért, jelentem... 

Szóval ezeket a régi, rossz ablakokat szépen kibontottuk.


De előtte még leszereltük a konvektorokat, a parapet helyét pedig kitöltöttük hőszigetelő anyaggal, egész pontosan üveggyapottal, és befalaztuk. A konvektorokat óvatosan bontottuk ki, így a parapettel együtt értékesíteni tudtam a vaterán (30 eze' mingyá vissza is jött!). 

Az eredeti terv az volt, hogy az ablakok felső részét bennhagyjuk, mert tetszik, hogy a redőny egyrészt fa, működőképes, és rejtett, azaz kívülről nem látszik a redőnydoboz. Belülről igen, de az kit zavar, dekorációval eltakarható. Két dolog miatt azonban mégis kibontásra került a régi redőny. Egyrészt, mert nagyon nem energiatakarékos, a benti hő talán legnagyobb része ott megy el, másrészt meg, mert az is ramaty állapotban volt, mint az a bontáskor kiderült. Kissé elszontyolodtunk, mert redőnyt mindenképpen akartunk árnyékolás miatt. Ráadásul maguk a redőnyök jó állapotúak, használhatóak. Miután megérdeklődtük, hogy mibe fájna új redőnydobozokat csináltatni, vagy csinálni, úgy döntöttünk, hogy új műanyag redőnyöket szereltetünk fel. Bár ez nekem nem tetszik, mert műanyag, de belementem. Végül is az eredmény nem lett olyan rossz, már csak attól tartok, hogy az első jégverés mit fog művelni a redőnyökkel. És hogy mi volt a szerencse? Mint említettem, az ablakok 16 cm-rel magasabbak elődeiknél. Ezért az ablakok felső felére, és nem a tetejére szereltük az új redőnydobozokat, így az ablakok helyükre tétele után tökéletesen passzoltak az eredeti keretbe úgy, hogy a dobozokat egyáltalán nem látni az utcafront felől, mert a "szoknya" takarja azokat. Tehát nem csúfítja el az utcafronti ablakok képét a gyönyörű, fehér, műanyag redőnydoboz.
Maga a szoknya egyébként egy tömör beton áthidaló az ablakok felett. - Az ablak felett két áthidaló van beépítve függőlegesen egymás mellé, amik közül az egyik ( a külső) a másikhoz képest el van csúsztatva, pontosabban le van csúsztatva, és pontosan az a funkciója, hogy takarja kívülről a redőnydobozt, azaz az ne legyen látható.


Az új ablakok dupla osztatúak, keskenyebb része csak nyitható, nagyobbik fele viszont bukó-nyíló.
Sok helyen néztünk nyílászárókat, mint ahogy azt egy korábbi posztban már említettem, de ebben az árfekvésben természetesen sehol nem találtunk. És komolyan gondoltam, hogy a lomisoknál néha kincsekre lelhet az ember. A két 155x147-es, sérülésmentes, tölgyfából készült, külső felén alumínium bevonatú ablak ára ugyanis mindössze 30 eze' forént. (A kettő együtt!)

Az eredeti fa redőnyök egyike eladó! Jó állapotú és működőképes. Azért csak az egyikük, mert a másikat a cserépkályhát építő mester megvásálta. (Újabb 10,000 visszagyütt!) Mérete 150x150 - leengedett állapotban.





2011. szeptember 8., csütörtök

Födémszigetelés - dilemma

 Komoly dilemmához érkeztünk a felújítás során. Több más dologgal együtt ez is menet közben merült fel, az eredeti tervek közt nem szerepelt.
Most, hogy a szobák glettelése zajlik, egy barátunk tette fel a kérdést miért is nem gipszkartonozzuk a plafont. Szigetelés szempontjából is jó, sőt egyenes, könnyen kezelhető felületet képez a plafonon. 
Korábban is szóba került már ez a lehetőség, de mindig elutasítottam. Bár köztudottan a kádárkockák nem arról híresek, legalábbis azok, amelyek fafödémmel rendelkeznek, hogy szép sima plafonjuk van. A födémek deszkázata nem egyforma, huplis, hullámos felületet képez, ami az idő múlásával kicsit még jobban megereszkedik. Ez könnyen észrevehető is meg nem is. Attól függ mire figyelünk, ha belépünk egy kádárkocka valamelyik helyiségébe, észrevesszük-e a hosszabban - rövidebben futó apró repedéseket, enyhe hullámokat. Szóval ezért valóban jónak tartanám a gipszkarton megoldást. Ráadásul a gipszkarton felerősítéséhez szükséges fák és profilok közé 2, 3 cm vastag hungarocell táblák ragaszthatók, ezáltal a födém hőszigetelése is sokat javul. Újra elgondolkodtunk hát ezen az eshetőségen..., és újra elvetettük. Némi kutatás után utánaszámoltunk mennyibe is fájna ez a módszer. Nos szobánként gipszkartonnal, profilokkal (u alakú és L alakú), hungarocellel, párazárófóliával, és a távtartó lécekkel együtt kb 35 - 45 ezer Ft-ra jönne ki. Szobánként! Meg kell említenem, hogy a párazáró fóliára azért lenne szükség, mert a lakás felől felszálló meleg levegő, és a padlástér felől lefelé nyomuló hideg levegő párásodást idézhet elő a födémen. Az a baj, hogy a fólia felrakása esetén is párásodás alakul ki. Ami ugye nem tesz jót a faszerkezetű födémnek, hiszen idő előtti elöregedést okozhat, így sokkal rövidebb élettartamúvá lesz a födém. 
A mi esetünkben viszont, ahogy egy korábbi posztban már említettem, a padlás be van öntve 4 cm vastagságban perlites, hőszigetelő betonnal. Tökéletes alap a kőzet, vagy üveggyapot leterítéséhez. Újabb számolgatás és utánajárás után kiderült, hogy ez a jobbik megoldás. Összességében 60 000 Ft ára gyapottal befedhető az egész padlástér. Az egész! Ezáltal az egész födém (a mi esetünkben ez 80 m2) egyforma hőszigetelő réteget kap. Mi nem használjuk a padlást, tehát nem zavaró, hogy nem lesz rajta pl. OSB lap, vagy egyéb más a járást segítő réteg. És mivel fölülről lesz szigetelve az egész födém, ezért nem fog kialakulni párásodás sem. És a gyapot sem rendelkezik hatalmas fajsúllyal, tehát nem terheli a födémszerkezetet fölöslegesen. 

Igazából akárhány fórumon és szakoldalon néztem utána mindenhol ezt a megoldást ajánlják, és részesítik előnyben. És mi is ezt választjuk, anyagiak okán is, de szakmai szempontból is.     

2011. augusztus 30., kedd

Közbenső munkálatok

 Végre finishe felé közeledik két szobánk kialakítása. Közbenső munkálatként, mintegy előkészítésképp lekezeltük a beépítendő ajtókat. A kezelés célja ugyebár az esetleges gombásodás, kékgombásodás és penészesedés ellen. A kezelő szer: Helios (ez itt a reklám helye) BORI vékonyrétegű biocid lazúr.



Mindez első impregnáló rétegként szerepel (mindegyik ajtó legalább két rétegben lett kezelve, lekenve), s később a beépítés és a piszkos munkálatok befejezése után az ajtók kapnak egy szép fényes lakkréteget.
Lakkozással kapcsolatban egyébként sokan a fényes lakkokra szavaznak, mert állítólag abba nehezebben, vagy nem ül bele a por. Míg a matt lakkozott felületen könnyebben megül... Állítólag.



Az ajtókat egyébként 22000/db áron vettük, és látszik a képen, hogy nem a manapság annyira divatos kazettás kiképzésű, hanem klasszikus formát idéz a díszítő bemarás. Ez nekünk sokkal sokkal jobban tetszik, sokkal barátságosabb.

És igen.  A képeken jól látszik, hogy elkészült végre a cserépkályha. Ami a mai nap folyamán kapja meg a padkáját, ami nem cseréppel, hanem keszthelyi terméskővel lesz burkolva, miután nagyon jó áron sikerült hozzájutnom a Vaterán. (Nagymarko13-tól vettük 1200Ft/m2 áron! És még van neki, bőven.)





















És még egy jó hír a végére (legalábbis számunkra) - asztalos barátom szólt, hogy a héten elkészül és beépítésre kerül végre a fürdőszobabútor is! Hallelujah...!

2011. augusztus 23., kedd

Megbúvó régi családi ház


 A Családi Ház Blogon bukkantam a következő cikkre, amit Peer András, a blog szerzője írt. Kis hazánkban több, mint kétmillió családot érinthetnek e sorok.


régi családi ház felújításÚj házat építsek, vagy egy régit vegyek meg és újítsam fel?

Nagyon sok tényező befolyásolja a helyes döntést. Ebben a bejegyzésben egy olyan háztípust mutatok meg neked, amely ott van nagyon sok utcában. Biztos vagyok benne, hogy te is számtalan alkalommal elsétáltál már mellettük.

Első ránézésre semmi különlegeset nem találsz rajtuk. Éppen ez teszi nagyszerűvé őket. Nagyon könnyen és viszonylag olcsón alakíthatóak át egy igazi energiatudatos családi házzá.

Mitől alkalmas ez a háztípus egy energiatudatos felújításra?

  • Egyszerű, letisztult a formája (kompakt kialakítás),
  • Több jó minőségben épített példány található,
  • A legtöbb már vasbeton födémmel készült,
  • A falai leginkább kisméretű tömör téglából épültek,
  • Statikailag megfelelőek,
  • Van teljesen alápincézett változata is,
  • Sok van belőle.


felújítás családi házak tégla falakMit jelent a kompakt forma? Ezen a háztípuson nincsenek kiugrók, beépített teraszok, tornyok, vagy az épületbe benyúló bejárat. Gyakorlatilag négy teljesen sík fal határolja a lakóteret, jellemzően az utcafronton két szimmetrikus ablakkal. Ennek köszönhetően a külső falfelülete minimális az alapterületéhez viszonyítva. Így a téli hidegben a lehető legkisebb felület van kitéve a hideg időjárásnak. Ez az egyszerűség a hőszigetelés kivitelezésénél is jelentkezni fog, mert kevesebb lesz a hulladék és gyorsabban lehet dolgozni.

tégla falak családiEzek az épületek általában a 60-as években épültek kisméretű tömör téglából. Ez a falszerkezet homogén és statikailag jó állóképességű. Nem lesz olyan problémád, mint a mindent bele falakkal (amit a környéken találtak: kő, tégla, törmelék, megkötött cement, stb). Mindegyik határoló falnak azonos a hőátbocsátási tényezője, így a terveződ pontosan tudja méretezni a hőszigetelést. A vasbeton födémnek köszönhetően nem kell aggódnod a faszerkezet állapota miatt.


Nem akarsz egy ilyen régi unalmas házban lakni?

felújítás családiMegértem. De mielőtt végleg elveted ezt az ötletet, nézd meg a képeket, amit a szomszéd utcában készítettem. Ezt a házat teljesen felújították. Szinte rá sem lehet ismerni! Raktak rá új tetőt, új nyílászárókat kapott és homlokzati hőszigeteléssel látták el. Még egy előztetőt is építettek a bejárat elé. Az egész ház nagyon harmonikus és modern. A színvilága is teljesen megváltozott.


családi házak felújításMondhatod, hogy ebből soha nem lesz új ház! Nem lehet vele elérni azt a hőszigetelő képességet, mint egy új építésű családi háznál. Igazat is adok neked! De ez csak a dolgok egyik oldala. Nem véletlenül használom az energiatudatos szót. A cél az, hogy minél kisebb mértékben terheljük meg a pénztárcánkat és a környezetünket úgy, hogy a kényelmünk nem csökken!

Az ilyen fajta házakat viszonylag alacsony áron meg lehet vásárolni. Ha a vételárhoz hozzáadod a teljes felújítás költségét és az elkövetkező 20 év fűtési költség különbségét, még akkor is alatta maradsz egy új ház felépítésének az áránál. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynod, hogy a ház elbontásánál keletkező építési törmelék szennyezőanyag, ami terheli a környezetet.

Milyen korlátai vannak ennek a háztípusnak?

Általában 2-3 szobás változatok épültek belőle. Ha ennél nagyobb házra van szükséged, akkor ez nem neked való. Mint minden régi háznál, ennél sem tudod tökéletesen szigetelni a házat alulról (alapok, aljzat, stb.). Nagyon körültekintően kell kiválasztani a megfelelő épületet, mert a vakolat és a festék nagyon sok mindent el tud takarni.

Jó tervezést és megvalósítást!