2012. január 7., szombat

Ablak, redőny


 Laci, ennek a posztnak az ötletét te vetetted fel bennem. Így egy kis hiányosságot is tudok pótolni, amit egy előző bejegyzésemből kihagytam. 
Szóval Laci felvetette, hogy miként lehetne az eredeti, meghagyott és használatban lévő faredőnytokot szigetelni, mégse az legyen a hőszigetelés gyenge pontja.
Mi is azt szerettük volna, hogy az eredeti tok maradjon beépítve. 


Ezen a képen jól látszik az a bizonyos tok az ablak tetején.

De, sajnos, bármennyire is szerettük volna megtartani, ki kellett bontani, mert elég rossz állapotban volt. 
De, ha megtarthattuk volna, akkor is kellett volna valahogy szigetelni. Sok minden más nem jöhetett volna szóba, minthogy, ahogy eredetileg terveztem is, a redőnytok belső felületének felső és a szoba felé eső részét szigeteltem volna hungival (hungarocell). Ki is méregettem, mennyi hely marad a dobozban, ha a redőny teljesen fel van tekerve. Sajnos talán csak egy 2cm vastagságú szigetelés fért volna el benne úgy, hogy a redőny akadálymentesen működhessen és a szigetelés se sérüljön. Ugyanezen oknál fogva egy hőtükrös üveggyapot megoldás sem jöhetett szóba, arról nem is beszélve, hogy ebben az esetben a gyapot hamar el is porladt volna. Szerintem. Aki már rakott födémre, vagy bárhová üveggyapotot, az tudja miről beszélek. 
A következő illusztráció jól mutatja, hogyan is lehetne szigetelni belülről a faredőnytokot is akár.


De a kép csalóka, mert a redőny a tokban sokkal több helyet foglal, mint a képen látható. Azonkívül eme kép alapján olybá tűnik, hogy a szigetelés bár vékony, de biztos valami spéci anyag. Szerintem azonban vagy gumi jellegű megoldás, vagy valami szivacsos jellegű, mint a hangszigetelés. Esetleg műanyag, szilikonszerű? Ha szivacsos, akkor az nem jó, mert a külső behatásokra az elporlad, elveszti tulajdonságait nagyon rövid idő alatt. Napi szinten dolgozom vele, úgyhogy tudom. Ha műanyag, hát az meg nem hőszigetelő anyag. Ha szilikon, hát az valóban szigetelő anyag is, de nem hőszigetelő annak ellenére, hogy sok fajtája jól bírja a hőingadozásokat.  
Szóval igazából nem találtam én sem maradéktalanul kielégítő megoldást a problémára. De meg tudom mutatni, hogy mi hogyan építettük be az új ablakainkat.
Előző ablakos posztomban már írtam róla, hogy miként is történt, de néhány dolgot kihagytam. Vagy inkább nem illusztráltam. Beszéltem a szoknyáról, azaz arról a régi betonáthidalóról, aminek egyik feladata, hogy eltakarja a redőnytokot, és az ne látszódjon az utcáról.


Ezen a képen jól látszódik (kattints a képre a nagyításért), hogyan is helyezkedik el a két betonáthidaló. Két áthidaló párhuzamosan egymás mellett, de a külső, ha jól emlékszem 36 cm-rel lentebb van csúsztatva a párjához képest. Ennek a feladata, hogy takarja kívülről a tokot.
Az új ablakokra úgy szereltük fel az új redőnytokokat, hogy azok nem az ablakok tetejére, azaz nem föléjük kerültek, hanem a külső felületükre lettek ráerősítve. A redőnytok teteje az ablak tetejével van egy szintben. Az új ablakok szűkebbek pár cm-rel, ezért két oldalt hungival töltöttük ki a réseket 5 cm vastagságban,

kicsit sötét a kép, de azért látni a hungizást kétoldalt


 ill. ugye az ablak purhabbal van körbefújva. Így a szigetelés teljesen jó, hőhíd nincs. 

itt látható a purhabozás és a hungizás is

És szerencsénk azért volt, mert az új ablak a fölszerelt redőnyökkel pontosan illeszkedik a szoknyához. Mintha oda lett volna tervezve. 



Beépítés után maradt az ablak fölött egy közel 20 cm-es rés a régi doboz helyén. Azt a rést ugyanúgy hungival töltöttük ki, így az ablakok fölötti hőszigetelés szintén megoldottá vált.

látszik az ablak fölött a hungitömítés

Mára elmondhatom, hogy az ablakok jól funkcionálnak, jól szigetelnek, nem párásodnak, és könnyen működnek. Jó vétel volt.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Megnéztem! Nem tévedtem, polifoam szerű anyagból van, a két oldalára hűtükör van kasirozva. De szerintem behajlitani nem lehetett volna, mert kb olyan magas a redőnyszekrény is.
Laci

Gandalf írta...

Gondoltam, hogy valami habféle...