Zalai dombság

 És az ő szépségei

 Erdőbirtokosságunk nagybecsű vezetői ismét kiparcellázták a terepet, ahol megszedhetjük a következő télvíz idején felhasználandó tüzelőanyagot. A történethez tartozik, hogy kicsiny falunkhoz közel 2000 Ha erdőterület tartozik, mely változó aranykorona mértékben oszlik meg az erdőbirtokosság tagjai közt. És annak mennyisége szerint szedhetjük a minden évben valahol kitermelt, vagy egészségügyileg gyérített erdőterület maradványait.  Íme - 

Bár szép tavaszi, napsütéses időt jósoltak, nem jött be. Helyette volt olyan szél, hogy úgy nézett ki a képünk, mintha a kora tavaszi Nap megégette volna. Meg a szemünk úgy telement porral, egyebekkel, hogy másnap tiszta csipa voltam reggel ébredéskor. :D
És végül két kép bizonyosságul, hogy dolgoztunk is valamicskét azér'.

Legalábbis ketten dolgoztak, míg én fotózgattam...

Kádárkocka studios presents - Csodálatos led technológia

Produced by                   Szomszéd

Directed and written by    Gandalf (a Szomszéd szomszédja)

Cameraman                    Gandalf

Director of photografy       Gandalf

Special starring:

Trafó von Billenő and Mr. Led

SzomszédÚr

And the kitchen

 ... Őszintén szólva ez a poszt úgy egy éve parkol már a piszkozatok mappában. Két dolog okán. Egyrészt mert nem sikerült igazán jó képeket készítenem hozzá, másrészt meg így egy év távlatából már kijelenthetem, hogy a "hájtek" műkszik. Harmadrészt meg csak.

SzomszédÚr ajánlásával, aki bele-bele kacsintgat e "hájtek" élménydús világába, döntöttünk úgy, hogy a konyhában kialakítandó fényforrás a pult fölött nem a hagyományos fénycső általi technológia leszen. Hanem a led technológia. ;)

Tudni kell erről a technológiáról (oké, többször nem követek el ilyen gyakori szóismétlést... technológia technológia technológia technológia :D ), szóval tudni kelletik eme ööö... technológiáról, hogy az ára megéri a befektetést. A ledek nem termelnek hőt, vagyis csak nagyon-nagyon minimálisat, ami alig-alig érzékelhető, kézzel pl egyáltalán nem, tehát esetükben nincs energiaveszteség. Rendkívül keskeny spektrumú fényt bocsát ki, amely spektrum az infravöröstől az Ultra Ibolyáig terjedhet (tehát a Szomszédékon mindenképp túl... :D). 

... A led gyakorlatilag egy dióda, fényének színe a vele ötvözött anyagoktól függ. A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, ezáltal azok magasabb energiaszintű pályára lépnek, majd miközben visszatérnek eredeti pályájukra, fotonokat bocsátanak ki. Nyitó irányú áram esetén a PN átmeneten az elektronok az N rétegből a P-be, a lyukak a P-ből az N-be diffundálnak (:)). A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs(:D) folyamat indul meg, mely folyamat során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. Nagyobb feszültség hatására nagyobb a kisugárzott fotonok mennyisége, egészen egy nyitó irányú áramértékig, ahonnan már nem számottevő a változás... :D :D :D 

Szóval a lényeg, hogy a ledek a fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényelnek. Többek között ezért éri meg beruházni erre a technológiára (:D). További előnyei közé tartozik még a sérülékenysége. Mer' az nem nagyon vagyon neki. Esésálló, ütésálló, persze, ha valaki van olyan gyoggyant, hogy összezúzza, az sikerrel tud járni. Aztán örömében elkesereghet azon mekkora baromfi volt, hogy tönkre vágta csak azér', hogy ő megmutassa, hogy de, akkor is... 

Nem utolsósorban említeném az élettartamát, amire 50.000 óra garanciát (!) adnak. Azér' ez na! Pont ezen oknál fogva nem is környezetszennyező technológia, hiszen nem juttat a környezetbe nehéz fémeket. A hagyományos izzókhoz képest 80%-os energiamegtakarítást eredményez, a fényárama, fényereje pedig bekapcsoláskor azonnali, nem szükségeltetik neki felmelegednie, mint ahogy ez kompakt fénycsöves társai esetében viszont fennáll, következésképp nem is vibrál, nem "báncsa" a szümtüket. 

Ezen tulajdonságokat átal latolgatva tettük le voksunkat amellett, hogy e hájtek jelenjen meg mindennapjainkban akkor. Szomszédúr által beszereztük a hozzávalókat úgymint ledszalag, trafó, billenőkapcsolós elosztó. 

A ledszalag egyik nagy előnye, hogy bizonyos közönként vágható, forrasztható, ezáltal bármekkora méretben felhasználható a néhány 10 centitől a több méterig. Egy ilyen led szalagtekercs alapból 5 méter.

A másik nagy előnye a led szalagnak, hogy öntapadós. 

Nehezen kivehető ugyan, de Szomszédúr éppen lehúzza a zubbonyt a szalag aljáról.

A mi esetünkben tehát a konyhapult feletti szekrénysor aljára terveztük felapplikálni. Miután felmértük, hogy mekkora fényszalagra van szükségünk, méretre vágtuk, és Szomszédúr hozzá forrasztotta a trafóhoz, ami azért szükségeltetik, mert az adja az áramot a led szalagnak. 

Még anno a konyha kialakításakor a szekrénysor alá, annak széléhez beszereltünk egy hármas elosztót, hogy a konyhai gépeket könnyebben működtethessük.

Ebbe az elosztóba applikáltam (:)) egy billenőkapcsolós kisebb elosztót, amibe belekerült a mindössze 12(!) voltot fogyasztó trafó (mert egyetlen hiányossága a trafónak, hogy nincs saját kapcsolója...).  Így már teljes a rendszer.

A led szalag alsó felének, azaz öntapadós részének egy teljesen tiszta felületre kell kerülnie ahhoz, hogy ne "penderedjen" le róla, úgyhogy szomszédasszonyok legott nekiláttak a felület tisztításának, majd megkezdődött a nagy művelet... aztán a próba üzemmód...

Majd néhány utolsó simítás és az applikáció készen állt, hogy részt vegyen mindennapi életünkben. 

És a végeredmény:

És végül jól látható a különbség a hagyományos kompakt fénycső által adott fény, és a led fénye között.

Jól látható, mennyire megszünteti az árnyékolódást. Ha együtt ég a led a hagyományos világítással, akkor teljesen kiegyenlíti a fényviszonyokat, ezáltal a fény sokkal barátságosabb a szemünk számára. Ha pedig csak a led szalag világít, olyan, mintha a Nap világítaná meg a pultot... Ezt szeretem a legjobban. Ha tehetem, csak a ledet használom. 

Kiszámoltuk, abban az esetben, ha a ledszalag egész álló nap világít, tehát 0 órától 24 óráig be van kapcsolva, akkor naponta 0.74 Ft-ot fogyaszt...  Elég meggyőző érv a ledek további alkalmazásához a lakás más pontjain is.

End first part.
Special thanks to all of my Readers!

To be continued

Terasz beépítés, új bejárat

 Tavaly ősszel jutottunk el odáig, hogy egy régi nagy vágyunkat teljesítsük ismét. Úgy döntöttünk, hogy a lakás bejárataként szolgáló kis fedett teraszt beépítjük, s ezzel nyerünk egy valódi előszobát. A tervek már évek óta érlelődtek...

Sajnos az évről évre megerősödő gyönyörű futórózsát ki kellett vágnom ahhoz, hogy a munkálatokat elkezdhessük. Máshol talán új életre kelhet. Talán...

Komoly gondolkodás, és hosszas mérlegelés után álltunk neki az alapozásnak. Sokat tanakodtunk azon, hogy vajon a már meglévő betonteraszra építsük-e az új falat, vagy teljesen új alapot csináljunk-e neki? Nem  igazán tudjuk, hogy a meglévő beton milyen vastag, és ha arra húzzuk rá a falat elbírja-e a súlyt? Nem okoz-e a későbbiekben szerkezeti problémát? Végül aztán szüleink tanácsát is megfogadva, és kőmíjes barátunkkal is egyetértve az új alap mellett döntöttünk. 

Ahogy az első képen is látható, egy betonjárda halad a házzal párhuzamosan az udvar felé. Szerencsére a járda és a terasz alapja között hagytak egy durván 40 cm széles sávot, amit növényekkel ültetett be az előző tulaj is, és mi is. Így nem kellett betont törnöm ahhoz, hogy az alapot megáshassam. A talaj felső kb 30 cm-je laza volt, ezért könnyen ásható, de onnantól aztán szenvedtem vele rendesen. A talaj nálunk agyagos, ráadásul anno, amikor a terasz épült, jó keményre döngöltek mellette egy vastag réteget homokkal. Egy teljes napig ástam, és este fél 11 után fejeztem be a munkálatokat egy fejlámpával a fejemen. A fenti képen látható, az alapon keresztülhaladó cső egy régi vízcső, ami mára már ki van iktatva, úgyhogy kibombáztam a francba.

Az alapba beledobálhattuk a haszontalanná vált régi beton áthidalókat is.

Egy napos munka után aztán elkészült, s rögtön le is lett meózva.

Következő mozzanatként leszereltük a régi (aminek szép zöld műanyag hullámpala tetejét erősen megtépázta három éve egy jégverés), szögvasból készült építményt, majd lekerült a vízszigetelés, és épülhettek az új falak. A falazáshoz porotherm téglát használtunk.

Aztán nekiugrottunk az új lépcső alapozásának. Mivel egy elő tetőt is beterveztünk az új bejárat fölé, ezért úgy döntöttünk, hogy a lépcsőt is "átalakítjuk", és kihozzuk egészen a házfal utcai frontjáig. 

Betöltöttük, bevasaltuk, bezsaluztuk, megszemléltük.

Elfogadtatott, átvétetett.

A megfelelő famennyiség beszerzése után nekiláttunk sógorom vezérletével a terasz elő tetőjének megépítéséhez.

A félkész új terasz és a mini tüzéptelep.

A terasz mennyezetét 2 cm vastag hajópadlóval burkoltuk. A stáflizás is sajátkezűleg készült.

Sikerült a mesteremberek munkáját összehangolni, így az új ereszcsatornázás és a cserépfedés is gyorsan elkészült. Sógorom segedelmével sikerült ugyanolyan francia cserepet szereznünk a tetőhöz, mint ami a ház tetejének többi részét is fedi, így egységes maradt a tetőkép.

Tudom, azt a villanyoszlopot helyezhették volna máshová is, de amikor odaállították, valószínűleg annyira foglalkoztak a településrendezéssel és településképpel, mint akkor, amikor beépült a Balaton déli partja... Ha egy mód van rá, a jövőben megpróbáljuk áthelyeztetni. Bár sejtésem szerint nem nagyon fog menni, mert biztos horribilis összeget akarnak érte zsebre vágni majd. Meglátjuk. (Tudom, a vak is azt mondta...) Ennek ellenére ez az első kép, ami azt mutatja, hogy kicsit mediterránabb jellegű, vidékiesebb otthon kezd kialakulni.

Még nincs teljesen kész. Az oszlopok tetejéhez apácarácsot, alulra pedig szintén apácarácsos korlátot tervezünk. A lábazatot az egész házon terméskővel szándékozzuk burkolni, miután kapott egy szigetelő réteget. Muszáj, mert az épület nagyon kiemelkedik, magasan fekszik.

Új nyílászárókat vettünk, új hőszigetelt ablakokat és egy új bejárati ajtót, aminek díszmarása megegyezik az új beltéri szobaajtókéval. Így egységesebb az összkép. A falakat kívülről 10 cm vastag hungiréteggel fedtük, és az idén szeretnénk az egész házat körbeszigetelni ugyanezzel a vastagsággal. 

És végre van kültéri konnektorunk is (kis fehér pont a fal szigetelése alatt)! Lehet, most sokan mosolyognak, hogy ennyire örülök neki, de eddig nem volt, és így macerás volt ménkűt csempészni a szabadba. Most viszont probléma kipipálva. 

Kádárkocka - eszmefuttatás

 A minap olvastam egy cikket, ami érinti a kádárkockákat is.
Többek között azt írja a szerző, hogy a vidéki kádárkockák háromszor annyi energiát használnak fel, mint a panellakások. Ezért ezek a házak a legkomolyabb környezetszennyező épületek az országban. Sajnos a szerző nem fejti ki bővebben, hogy honnan ez az információ, de én most szeretnék egy kicsit eszmét futtatni erről. Nem sértődöttségből teszem ezt, mint kádárkocka tulajdonos, hanem mert már régóta izgatja a fantáziámat ez a dolog, már rég kikívánkozik belőlem. 

Nos véleményem szerint, valóban sok kádárkockát úgy építettek meg, hogy az mai mércével bizony sok kívánnivalót hagy maga után, de mégis... azt mondom, főleg mivel a vidéki lakásállomány java része (sajnos) ezen épületekből tevődik ki, hogy érdemes lenne egy bizottságot létrehozni kormányzati szinten (ez évek óta úgyis mindennapos dolog), amely bizottság tagjai Trabiba vágnák magukat, oszt hajrá, neki a vidéknek, falvaknak, tanyáknak. Nosza beszélgessenek el a vidéki emberekkel a mindennapjaikról, mit miért tesznek, vagy nem tesznek, miért a régi, ezer éves fagyasztóládát használják a mai napig, miért van megroskadva a tető, miért omladozik sok helyen a vakolat, miért repedeznek az épületek, miért dől be a kerítés, miért csak cementlappal, vagy mázas lappal van burkolva az aljzat, miért nem tudnak azokról a lehetőségekről (pályázatok, akciók), amelyek segítségével modernizálhatnák az otthonukat...? És már el is értünk ahhoz a ponthoz, hogy kijelenthessük, a jelenleg eredeti formájukban és felszereltségükben "pompázó" kádárkockák úgy 25 évvel ezelőtt még nem voltak környezetszennyezők, nem voltak energiazabálók. De miért? Miért az a helyzet, hogy a mai napig ugyanazzal a felszereltséggel működnek a háztartások, mint 20-25 évvel ezelőtt? Miért nem tudnak sokan anyagi forrásokat bevonni a házaik folyamatos felújítására, modernizálására...? 

Ezt természetesen nem az én tisztem eldönteni, és az okok is mindenki előtt ismertek...

De! Még mielőtt nagyon lehúzná bárki is eme épületeket, hadd utaljak vissza Peer András építész cikkére, aki egyértelműen kifejti, mi is a helyzet ezekkel a csudákkal. Igaza van például abban  (tapasztalatból mondom), hogy a téli hidegben a lehető legkisebb falfelület van kitéve a hideg időjárásnak. Mindez az épület kompakt, egyszerű négyzet formája miatt. És ezért a falak hőátbocsájtása azonos. Bár általában kisméretű tömör téglából épültek, ami miatt statikailag biztonságos, és a sima, nem egyszer 3, 4cm vastag vakolaton kívül nincs más homlokzati hőszigetelés (a vakolat sem az), ennek ellenére azt kell mondjam, tapasztalatból, hogy az épület hőszigetelése nem rossz. Ne felejtsük el, hogy a falak legvékonyabb változatban is minimum  30 cm vastagok. Ez az átlag, de több esetben a falak vastagsága eléri a 40 cm vastagságot. Ha máshol nem is, akkor az északi oldalon feltétlenül. Mint a mi esetünkben is, ahol is az északi oldalon a fal eredeti vastagsága 44cm. Úgy gondolom, hogy a hőszigetelés hiányosságáért, vagy inkább nevezzük hőveszteségnek, a nyílászárók és a födémszerkezet állapota a felelős. Ugyanis ha a nyílászárók semmire valók, mint ahogy ez a mi esetünkben is fennállt, akkor a bent megtermelt hőenergia állítom legalább 60-70%-a megy veszendőbe. Legalábbis a hőérzetünk szerint. Az elmúlt öt évben az volt a tapasztalatunk, hogy az este kellemes melegre felfűtött helyiségekben reggelre komoly hőmérséklet csökkenés ment végbe, hiszen fáztunk reggel, amikor felkeltünk. Néha nem kicsit. (Több esetben ez azt hiszem megfázáshoz is vezetett. Legalábbis eleinte.) Nyáron viszont mindenféle elektronikai segédlet nélkül nagyon kellemes, hűvös klímát adnak a falak.  

Tény, hogy a nyílászárók cseréje és az eddigi részleges homlokzat, aljzat és födémszigetelések miatt a fűtésre felhasznált fa, energia mennyisége erősen úgy tűnik, hogy kb. harmada (lesz, hiszen még nincs vége a télnek) az elmúlt években megszokotthoz képest. Mégsem gondolom azt, hogy az eredeti állapot szerinti energiafelhasználásunk pénzben kifejezve háromszor annyi lenne, mint paneltársainké. Többször is szóba került ez az energiafelhasználás téma munkahelyen, baráti társaságban stb.. Munkatársaim hitetlenkedve fogadják, ha elmondom nekik, hogy mennyi rezsiköltséggel kell számolnunk havi lebontásban. Szóval, ha mindent egybe vetünk, akkor pénzben kifejezve kb. harmadannyiba kerül az egy havi rezsiköltségünk,  mint panellakó társainknak. Pedig mi is fogyasztunk gázt, igaz csak főzéshez, sütéshez, mi is fogyasztunk vizet, villanyt, nekünk is fizetni kell a szemét elszállításáért stb.. A felújítások után pedig még nagyobb csökkenésre és ezzel együtt járó kényelemre számíthatunk. Vagyis számíthatnánk, ha nem lenne az áfa, és egyéb energiaár  emelések.
Vidék esetében a legkomolyabb havi megterhelés a közlekedés, illetve annak anyagi vonzata. Ez a mi esetünkben havi szinten úgy 20 ezer Ft körül mozog. Azzal együtt, hogy minden nap autóval közlekedem. ( Ez napi szinten a munkahelyem és az otthonunk között oda-vissza 40 km ingázást jelent. Ezt a költséget majdnem felére csökkenthetném ugyan, ha a tömegközlekedést venném igénybe, de abban az esetben teljesen más időbeosztásra, és bioenergiafelhasználásra lenne szükségem. Itt a saját energiámat értem, amit egy nap, hét, hónap alatt arra kellene fordítsak, hogy elviseljem a tömegközlekedés hátrányait, vesződségeit. Aki közlekedett huzamosabb ideig busszal, aztán autóval, az tudja miről beszélek.) De még ezzel együtt sem érjük el egy panellakás költségeit. Jónéhány ilyen témájú beszélgetésen túl azt mondhatom, hogy egy panellakás havi szinten kb. minimum 50, 60 ezer Ft-ba fáj közlekedési költségek nélkül. Természetesen ez lehet kevesebb is, de úgy vélem ez lehet az átlag. (A villamosenergia felhasználást tekintve pedig azt hiszem nincs nagy különbség, hiszen bármelyik háztartás, legyen az panelban, vagy kádárkockában, könnyen juthat olcsó, gazdaságosabb elektronikai termékekhez, akár mosógép, hűtő, akár tévé az illető. Egyéni beállítottságtól függ minden család villamosenergia fogyasztása.)

Itt kell hozzátennem, hogy én is laktam panelban is és magas belmagasságú polgári lakásban is, és bizony téli viszonylatban csak a gázdíj elérhette az 50 ezret havi szinten. Úgy tudom, hogy Mo-n minimum 800 ezer, 1millió család él panelban. Ne felejtsük el, hogy a panelprogram ellenére ezeknek a házaknak java része még mindig nem hőszigetelt, tehát az ezek felfűtésére használt energia sem kevesebb, ezek környezetszennyezése sem mérsékeltebb kádárkocka társaikénál. Sőt, ha a mennyiséget vesszük alapul, akkor azt kell gondoljam, hogy a társasházak, panelházak, egyéb gázzal fűtő épületek környezetszennyezése nagyságrendekkel nagyobb, mint kádárkocka társainké. Emez kádárkockák java része ugyanis fa fűtéssel rendelkezik, és az ugyebár, annak ellenére, hogy legegyszerűbb formájában, tehát sima kályhafűtéssel értve környezetszennyező, mégis megújuló energiaforrásnak számít. Biztos vagyok benne, hogy a társasházak, panelházak, intézmények, közintézmények nagyteljesítményű kazánjai, sokkal több mérgező égésterméket nyomnak ki a légkörbe, mint a kádárkockák. És azért azt is ismerjük el, hogy a köz, és egyéb intézmények sincsenek hőszigetelve, hiszen 90-95%-uk abban az érában épült, amikor nem volt kitétel a környezetvédelem és energiatudatosság. Mint ilyenek, olyan hatalmas mennyiségű energiát emésztenek fel pazarlóan, amihez mérve a kádárkockák felhasználása elenyésző.
Ez szubjektív vélemény ugyan, de azt hiszem nem áll messze az objektivitástól.

 Valamiért megint az az érzésem az ilyen és ehhez hasonló cikkek olvasása nyomán, hogy a magyar politikusi, közgazdászi, általában vett értelmiségi (ha, klasszikus értelemben, van ilyen ebben az országban) réteg tagjaiban még mindig nem tudatosult, hogy a vidéket nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, ugyanis ez a záloga a magyar gazdaság megerősödésének, a társadalom ama hatalmas hányadáról nem is beszélve, akik vidéken élik, vagy képzelik el mindennapjaikat.
Talán véletlen, hogy csak Budapestről kb. ötszázezer(!) ember költözött ki az agglomerációba, vagy el a városból az elmúlt 20 évben?

. 

Nyílászáró - ablak

 Egyre több helyen olvasok az ablakok fontosságáról. Azon belül is arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy modern, szép, az energiatakarékossághoz jócskán hozzájáruló ablaknak, ablakrendszernek. 

Ugye van itt egy probléma, mégpedig a hőveszteség. Egy ablaknak amellett, hogy sok fényt ereszt a lakásba, a lehető "legjobb" módon hőszigetelőnek is kell lennie. Egyre több fórumon olvashatunk arról, hogy itthon erősen fontolgatják, hogy csak passzívházak épülhessenek, amik a legszigorúbb energiatakarékossági elveknek felelnek meg. (Ha jelenlegi kormányunk ezt fontolgatja, akkor valószínűleg ez bevezetésre is kerül...) Ennek megfelelően érdemes olyan termékeket keresni, választani, amelyek passzívház mínősítésűek.

Manapság már elérhetőek a 3 rétegű hőszigetelő ablakok is, és van olyan rendszer is, ami egy speciális bevonatnak és kialakításnak köszönhetően több energiát spórol meg, vagy inkább hoz be a lakásba, mint amit elveszít az üvegfelületen keresztül. Mi emez rendszerhez nem rendelkezünk elég anyagi forrással, ezért egy sokkal könnyebb, de járható utat választottunk - a környékünkön körbejártuk az összes "lomizót". Az ellenérzések ellenére azt azért tudni kell, hogy időnként valódi kincsekre bukkanhatunk e helyeken. Ráadásul fillérekért. Mint ahogy mi is sikerrel jártunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy párom unokatestvére talált rá azokra az ablakokra, amiket aztán megvásároltunk. A lomis Ausztriából, egy felújított épületből hozta el ezeket. Az ablakok tölgyfából készültek, kétrétegűek, hőszigeteltek és a külső felük alumíniumborítású, ezáltal sokkal ellenállóbb a külső mechanikai hatásokkal (jég, eső, napsugárzás) szemben. És mindkettő sérülésmentes olyan szinten, hogy még karcolás sincs rajtuk. Nem tudom, hogyan bontották ki őket, hogy ilyen jó állapotban maradtak, de a lényeg, hogy nekünk tökéletesen megfelelnek, sőt! A méreteik pedig majdnem azonosak a régi ablakokéval. Mindösszesen 4 cm-rel kellett szűkíteni az ablaknyílás szélességét, míg a magassága ugyanaz. Bár ez nem igaz. Az új ablakok magasabbak a régieknél 16 cm-rel, de a végső kialakításnál ez szerencsénkre és előnyünkre vált. Hogy miért? Mutatom - 

Az első képeken remélem jól látható, hogy a mi házunkon is az a tipikus három osztatú, dupla ablak volt beépítve, mint megannyi kádárkockán, és ami az elmúlt 40 évben kissé elöregedett és tönkrement. Komolyabb esőzések esetén befolyt az esővíz, komolyabb hőmérséklet változások esetén pedig állandóan bepárásodott, és hát a hőszigetelése egyenlő volt a nullával. 

Ja és ráadásul tetézendő a dolgokat, gázkonvektorokkal fűtötték a helységeket az előző lakók. A gázkonvektor pedig a leggazdaságtalanabb fűtőtest. A megtermelt hőmennyiség minimum felét kiontja a szabadba, ezért tipikus látvány, amikor télen elmegyünk egy parapetes ház, vagy lakás mellett, hogy a parapet szinte "füstöl", annyi meleget nyom ki a szabadba. Nem valami faxa! Arról meg nem is beszélve, de ez gázkazánok esetén is így van, hogy abban a pillanatban ahogy leáll a fűtés (mert ugye szabályozva vagyon), azonnal hidegérzetünk lesz. Nem a semmiért, jelentem... 

Szóval ezeket a régi, rossz ablakokat szépen kibontottuk.

De előtte még leszereltük a konvektorokat, a parapet helyét pedig kitöltöttük hőszigetelő anyaggal, egész pontosan üveggyapottal, és befalaztuk. A konvektorokat óvatosan bontottuk ki, így a parapettel együtt értékesíteni tudtam a vaterán (30 eze' mingyá vissza is jött!). 

Az eredeti terv az volt, hogy az ablakok felső részét bennhagyjuk, mert tetszik, hogy a redőny egyrészt fa, működőképes, és rejtett, azaz kívülről nem látszik a redőnydoboz. Belülről igen, de az kit zavar, dekorációval eltakarható. Két dolog miatt azonban mégis kibontásra került a régi redőny. Egyrészt, mert nagyon nem energiatakarékos, a benti hő talán legnagyobb része ott megy el, másrészt meg, mert az is ramaty állapotban volt, mint az a bontáskor kiderült. Kissé elszontyolodtunk, mert redőnyt mindenképpen akartunk árnyékolás miatt. Ráadásul maguk a redőnyök jó állapotúak, használhatóak. Miután megérdeklődtük, hogy mibe fájna új redőnydobozokat csináltatni, vagy csinálni, úgy döntöttünk, hogy új műanyag redőnyöket szereltetünk fel. Bár ez nekem nem tetszik, mert műanyag, de belementem. Végül is az eredmény nem lett olyan rossz, már csak attól tartok, hogy az első jégverés mit fog művelni a redőnyökkel. És hogy mi volt a szerencse? Mint említettem, az ablakok 16 cm-rel magasabbak elődeiknél. Ezért az ablakok felső felére, és nem a tetejére szereltük az új redőnydobozokat, így az ablakok helyükre tétele után tökéletesen passzoltak az eredeti keretbe úgy, hogy a dobozokat egyáltalán nem látni az utcafront felől, mert a "szoknya" takarja azokat. Tehát nem csúfítja el az utcafronti ablakok képét a gyönyörű, fehér, műanyag redőnydoboz.
Maga a szoknya egyébként egy tömör beton áthidaló az ablakok felett. - Az ablak felett két áthidaló van beépítve függőlegesen egymás mellé, amik közül az egyik ( a külső) a másikhoz képest el van csúsztatva, pontosabban le van csúsztatva, és pontosan az a funkciója, hogy takarja kívülről a redőnydobozt, azaz az ne legyen látható.

Az új ablakok dupla osztatúak, keskenyebb része csak nyitható, nagyobbik fele viszont bukó-nyíló.
Sok helyen néztünk nyílászárókat, mint ahogy azt egy korábbi posztban már említettem, de ebben az árfekvésben természetesen sehol nem találtunk. És komolyan gondoltam, hogy a lomisoknál néha kincsekre lelhet az ember. A két 155x147-es, sérülésmentes, tölgyfából készült, külső felén alumínium bevonatú ablak ára ugyanis mindössze 30 eze' forént. (A kettő együtt!)

Az eredeti fa redőnyök egyike eladó! Jó állapotú és működőképes. Azért csak az egyikük, mert a másikat a cserépkályhát építő mester megvásálta. (Újabb 10,000 visszagyütt!) Mérete 150x150 - leengedett állapotban.

Megbúvó régi családi ház

 A Családi Ház Blogon bukkantam a következő cikkre, amit Peer András, a blog szerzője írt. Kis hazánkban több, mint kétmillió családot érinthetnek e sorok.

Új házat építsek, vagy egy régit vegyek meg és újítsam fel?

Nagyon sok tényező befolyásolja a helyes döntést. Ebben a bejegyzésben egy olyan háztípust mutatok meg neked, amely ott van nagyon sok utcában. Biztos vagyok benne, hogy te is számtalan alkalommal elsétáltál már mellettük.

Első ránézésre semmi különlegeset nem találsz rajtuk. Éppen ez teszi nagyszerűvé őket. Nagyon könnyen és viszonylag olcsón alakíthatóak át egy igazi energiatudatos családi házzá.

Mitől alkalmas ez a háztípus egy energiatudatos felújításra?

• Egyszerű, letisztult a formája (kompakt kialakítás),
• Több jó minőségben épített példány található,
• A legtöbb már vasbeton födémmel készült,
• A falai leginkább kisméretű tömör téglából épültek,
• Statikailag megfelelőek,
• Van teljesen alápincézett változata is,
• Sok van belőle.

Mit jelent a kompakt forma? Ezen a háztípuson nincsenek kiugrók, beépített teraszok, tornyok, vagy az épületbe benyúló bejárat. Gyakorlatilag négy teljesen sík fal határolja a lakóteret, jellemzően az utcafronton két szimmetrikus ablakkal. Ennek köszönhetően a külső falfelülete minimális az alapterületéhez viszonyítva. Így a téli hidegben a lehető legkisebb felület van kitéve a hideg időjárásnak. Ez az egyszerűség a hőszigetelés kivitelezésénél is jelentkezni fog, mert kevesebb lesz a hulladék és gyorsabban lehet dolgozni.

Ezek az épületek általában a 60-as években épültek kisméretű tömör téglából. Ez a falszerkezet homogén és statikailag jó állóképességű. Nem lesz olyan problémád, mint a mindent bele falakkal (amit a környéken találtak: kő, tégla, törmelék, megkötött cement, stb). Mindegyik határoló falnak azonos a hőátbocsátási tényezője, így a terveződ pontosan tudja méretezni a hőszigetelést. A vasbeton födémnek köszönhetően nem kell aggódnod a faszerkezet állapota miatt.

Nem akarsz egy ilyen régi unalmas házban lakni?

Megértem. De mielőtt végleg elveted ezt az ötletet, nézd meg a képeket, amit a szomszéd utcában készítettem. Ezt a házat teljesen felújították. Szinte rá sem lehet ismerni! Raktak rá új tetőt, új nyílászárókat kapott és homlokzati hőszigeteléssel látták el. Még egy előztetőt is építettek a bejárat elé. Az egész ház nagyon harmonikus és modern. A színvilága is teljesen megváltozott.

Mondhatod, hogy ebből soha nem lesz új ház! Nem lehet vele elérni azt a hőszigetelő képességet, mint egy új építésű családi háznál. Igazat is adok neked! De ez csak a dolgok egyik oldala. Nem véletlenül használom az energiatudatos szót. A cél az, hogy minél kisebb mértékben terheljük meg a pénztárcánkat és a környezetünket úgy, hogy a kényelmünk nem csökken!

Az ilyen fajta házakat viszonylag alacsony áron meg lehet vásárolni. Ha a vételárhoz hozzáadod a teljes felújítás költségét és az elkövetkező 20 év fűtési költség különbségét, még akkor is alatta maradsz egy új ház felépítésének az áránál. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynod, hogy a ház elbontásánál keletkező építési törmelék szennyezőanyag, ami terheli a környezetet.

Milyen korlátai vannak ennek a háztípusnak?

Általában 2-3 szobás változatok épültek belőle. Ha ennél nagyobb házra van szükséged, akkor ez nem neked való. Mint minden régi háznál, ennél sem tudod tökéletesen szigetelni a házat alulról (alapok, aljzat, stb.). Nagyon körültekintően kell kiválasztani a megfelelő épületet, mert a vakolat és a festék nagyon sok mindent el tud takarni.

Jó tervezést és megvalósítást!

Kőmén

 Kőmén, ahogy mifelénk az idősebb korosztály tagjai ejtik és értik. Bevallom, bár vidéki gyereknek tartom magam, elég hülyén nézhettem, mikor először hallottam ezt a kifejezést, mert a kőműves jót derült a teljes értetlenséget sugárzó arcom láttán. Kőmén - azaz kémény... vaze! Ez tetszik!

"Nos a kőmént újra kell rakni!" - közölte kőműves barátom, Dini. Ha azt akarjuk ugyanis, hogy jó és használható legyen... Ujjat köll csinyáni, na! Új kályhához új kőmén dukál, ugye. A régi a mérete (átmérője) és (szigeteltsége) szigeteletlensége folytán alkalmatlan arra, hogy fűtőtest legyen hozzá csatlakoztatva. Nnnna. 

Ez azt jelentette a valóságban, hogy a kőmént teljesen vissza kelletett bontani az alapig... És ha már bontjuk a kőmént, akkor egy kosszal kibontjuk a két szoba közti válaszfal közel felét is.

Ez némi magyarázatra szorul:

A két szoba ajtaját szét kell húzni, hogy a cserépkályha elférjen közöttük.  Megfelelő elhelyezéssel egy megfelelő méretű kályha három helyiséget fog fűteni.

És ha már az ajtókat úgyis bolygatni kell, akkor úgy szép (és az előzetes tervezet is arról szólt), ha szép, új ajtók kerülnek beépítésre. Párommal megegyeztünk, hogy szép fenyőajtók kerülnek a régiek helyett beépéntésre. Legott keresésbe kezdtünk: net, ill. a könnyen elérhető közeli nyílászáró üzletek. Két napon belül megtaláltuk azon üzletet, ahol a számunkra megfelelő, vidéki "fílinget" is közvetítő klasszikus ajtókat be tudtuk szerezni. Egy későbbi képriportban be is mutatom azokat.

Visszatérve a kőménhő. 

A bontás egy kis, majd egyre szélesedő réssel kezdődött. A második képen látható téglatest nem kőmén, hanem a két ajtó közötti falszakasz maradványa. Hogy mi szerepe volt benne a kis nyílásnak, örök titok marad. Akkor fedeztük fel midőn lekerült a régi majter a tégláról. A régi kémény az éppen pihenő úriember bal keze helyén, mellett foglalt helyet. 

Kibontás után akkora légterű helyiséget kaptunk, hogy megfordult a fejünkben, de jó volna úgy hagyni. Tágas egy tér lenne, az biztos. De persze a tervek könyörtelenül nem azt vezették fel. Némi biztonsági födém alátámasztás után láthatóvá vált a födém gerendázata.

Egy kis energia magunkhoz vétele után aztán azonnal megkezdődött az új kőmén megépéntése.

Igen, az elmaradhatatlan kőműves dekoltázs nálunk is tiszteletét tette.

Ahogy az utolsó kép mutatja, az új kőmén már bezony szigetelt vala. Szükségünk volt 6m, savállóból készült kőménanyagra, amit egy bádogos barátom hamarost el is készített, potom 90.000 jó magyar foréntér'. Ez tartalmazza a tisztító nyílásokat (szám szerint ugye kettőt), a vízzáró tetőt (a kőmén tetején egy kis "sapka"), 6 db 1m-es saválló csőidomokat, és egy 12 cm-es gallért a kőmén tetején, ami megfelelő felhelyezés esetén megakadályozza, hogy az esővíz, vagy olvadó hó, vagy mifene béfollyon a kőmén belsejébe, ezáltal védi a szigetelést. A szigetelést, ami alumánum (alumínium) falú üveggyapot. (A tekercs ára kb 5000 forént.) 

A saválló idomokat összeillesztés után körbetekertük a szigeteléssel. (Ezért nem volt szükség dupla falú, szigetelt saválló anyagra. Íly módon kb 40.000 foréntot spóroltunk! Szerintem nem mindegy, az eredmény pedig ugyanolyan jó.)

már újrarakva a padlástérben

A kőmén elhagyva a tető szintjét, szép, fagyálló kémény-(dísz)-téglával folytatódott.

És a végeredmény:

Három sor kiemelést kapott és egy szép műkövet a tetejére, hogy egy kicsit díszesebbnek hasson. Aztán a végén étolajjal kezeltük, kentük, így ellenállóbb kissé a nedvességgel szemben, és szebb árnyalatot is kapott tőle. 

Hogy nem fedett a tetején a nyílás, és nem díszes kialakításban végződik? Ez azért van, mert egyrészt ez nem parasztház, amin nagyon szépen, és jól mutatnak a különféle stílusban kialakított kéményformák és kéménytetők, másrészt gondoljunk csak bele hány szép fehérre meszelt, vagy festett kéménytetőt láttunk már fűtési szezon után... Gyönyörűen el van feketedve mind a koromtól, ugye. Ezt most szeretnénk kihagyni. Bár a mi kőménünk tetején is lesz majd korom miatt feketedés, de a mérete miatt csak csekély mértékben, ami nem szúr szemet senkinek.

Azért valljuk be egy kádárkocka sohasem lesz olyan szép, mint egy parasztház, legyen az akár régi, felújított, vagy új építésű...