Kádárkocka - eszmefuttatás

 A minap olvastam egy cikket, ami érinti a kádárkockákat is.
Többek között azt írja a szerző, hogy a vidéki kádárkockák háromszor annyi energiát használnak fel, mint a panellakások. Ezért ezek a házak a legkomolyabb környezetszennyező épületek az országban. Sajnos a szerző nem fejti ki bővebben, hogy honnan ez az információ, de én most szeretnék egy kicsit eszmét futtatni erről. Nem sértődöttségből teszem ezt, mint kádárkocka tulajdonos, hanem mert már régóta izgatja a fantáziámat ez a dolog, már rég kikívánkozik belőlem. 

Nos véleményem szerint, valóban sok kádárkockát úgy építettek meg, hogy az mai mércével bizony sok kívánnivalót hagy maga után, de mégis... azt mondom, főleg mivel a vidéki lakásállomány java része (sajnos) ezen épületekből tevődik ki, hogy érdemes lenne egy bizottságot létrehozni kormányzati szinten (ez évek óta úgyis mindennapos dolog), amely bizottság tagjai Trabiba vágnák magukat, oszt hajrá, neki a vidéknek, falvaknak, tanyáknak. Nosza beszélgessenek el a vidéki emberekkel a mindennapjaikról, mit miért tesznek, vagy nem tesznek, miért a régi, ezer éves fagyasztóládát használják a mai napig, miért van megroskadva a tető, miért omladozik sok helyen a vakolat, miért repedeznek az épületek, miért dől be a kerítés, miért csak cementlappal, vagy mázas lappal van burkolva az aljzat, miért nem tudnak azokról a lehetőségekről (pályázatok, akciók), amelyek segítségével modernizálhatnák az otthonukat...? És már el is értünk ahhoz a ponthoz, hogy kijelenthessük, a jelenleg eredeti formájukban és felszereltségükben "pompázó" kádárkockák úgy 25 évvel ezelőtt még nem voltak környezetszennyezők, nem voltak energiazabálók. De miért? Miért az a helyzet, hogy a mai napig ugyanazzal a felszereltséggel működnek a háztartások, mint 20-25 évvel ezelőtt? Miért nem tudnak sokan anyagi forrásokat bevonni a házaik folyamatos felújítására, modernizálására...? 

Ezt természetesen nem az én tisztem eldönteni, és az okok is mindenki előtt ismertek...

De! Még mielőtt nagyon lehúzná bárki is eme épületeket, hadd utaljak vissza Peer András építész cikkére, aki egyértelműen kifejti, mi is a helyzet ezekkel a csudákkal. Igaza van például abban  (tapasztalatból mondom), hogy a téli hidegben a lehető legkisebb falfelület van kitéve a hideg időjárásnak. Mindez az épület kompakt, egyszerű négyzet formája miatt. És ezért a falak hőátbocsájtása azonos. Bár általában kisméretű tömör téglából épültek, ami miatt statikailag biztonságos, és a sima, nem egyszer 3, 4cm vastag vakolaton kívül nincs más homlokzati hőszigetelés (a vakolat sem az), ennek ellenére azt kell mondjam, tapasztalatból, hogy az épület hőszigetelése nem rossz. Ne felejtsük el, hogy a falak legvékonyabb változatban is minimum  30 cm vastagok. Ez az átlag, de több esetben a falak vastagsága eléri a 40 cm vastagságot. Ha máshol nem is, akkor az északi oldalon feltétlenül. Mint a mi esetünkben is, ahol is az északi oldalon a fal eredeti vastagsága 44cm. Úgy gondolom, hogy a hőszigetelés hiányosságáért, vagy inkább nevezzük hőveszteségnek, a nyílászárók és a födémszerkezet állapota a felelős. Ugyanis ha a nyílászárók semmire valók, mint ahogy ez a mi esetünkben is fennállt, akkor a bent megtermelt hőenergia állítom legalább 60-70%-a megy veszendőbe. Legalábbis a hőérzetünk szerint. Az elmúlt öt évben az volt a tapasztalatunk, hogy az este kellemes melegre felfűtött helyiségekben reggelre komoly hőmérséklet csökkenés ment végbe, hiszen fáztunk reggel, amikor felkeltünk. Néha nem kicsit. (Több esetben ez azt hiszem megfázáshoz is vezetett. Legalábbis eleinte.) Nyáron viszont mindenféle elektronikai segédlet nélkül nagyon kellemes, hűvös klímát adnak a falak.  

Tény, hogy a nyílászárók cseréje és az eddigi részleges homlokzat, aljzat és födémszigetelések miatt a fűtésre felhasznált fa, energia mennyisége erősen úgy tűnik, hogy kb. harmada (lesz, hiszen még nincs vége a télnek) az elmúlt években megszokotthoz képest. Mégsem gondolom azt, hogy az eredeti állapot szerinti energiafelhasználásunk pénzben kifejezve háromszor annyi lenne, mint paneltársainké. Többször is szóba került ez az energiafelhasználás téma munkahelyen, baráti társaságban stb.. Munkatársaim hitetlenkedve fogadják, ha elmondom nekik, hogy mennyi rezsiköltséggel kell számolnunk havi lebontásban. Szóval, ha mindent egybe vetünk, akkor pénzben kifejezve kb. harmadannyiba kerül az egy havi rezsiköltségünk,  mint panellakó társainknak. Pedig mi is fogyasztunk gázt, igaz csak főzéshez, sütéshez, mi is fogyasztunk vizet, villanyt, nekünk is fizetni kell a szemét elszállításáért stb.. A felújítások után pedig még nagyobb csökkenésre és ezzel együtt járó kényelemre számíthatunk. Vagyis számíthatnánk, ha nem lenne az áfa, és egyéb energiaár  emelések.
Vidék esetében a legkomolyabb havi megterhelés a közlekedés, illetve annak anyagi vonzata. Ez a mi esetünkben havi szinten úgy 20 ezer Ft körül mozog. Azzal együtt, hogy minden nap autóval közlekedem. ( Ez napi szinten a munkahelyem és az otthonunk között oda-vissza 40 km ingázást jelent. Ezt a költséget majdnem felére csökkenthetném ugyan, ha a tömegközlekedést venném igénybe, de abban az esetben teljesen más időbeosztásra, és bioenergiafelhasználásra lenne szükségem. Itt a saját energiámat értem, amit egy nap, hét, hónap alatt arra kellene fordítsak, hogy elviseljem a tömegközlekedés hátrányait, vesződségeit. Aki közlekedett huzamosabb ideig busszal, aztán autóval, az tudja miről beszélek.) De még ezzel együtt sem érjük el egy panellakás költségeit. Jónéhány ilyen témájú beszélgetésen túl azt mondhatom, hogy egy panellakás havi szinten kb. minimum 50, 60 ezer Ft-ba fáj közlekedési költségek nélkül. Természetesen ez lehet kevesebb is, de úgy vélem ez lehet az átlag. (A villamosenergia felhasználást tekintve pedig azt hiszem nincs nagy különbség, hiszen bármelyik háztartás, legyen az panelban, vagy kádárkockában, könnyen juthat olcsó, gazdaságosabb elektronikai termékekhez, akár mosógép, hűtő, akár tévé az illető. Egyéni beállítottságtól függ minden család villamosenergia fogyasztása.)

Itt kell hozzátennem, hogy én is laktam panelban is és magas belmagasságú polgári lakásban is, és bizony téli viszonylatban csak a gázdíj elérhette az 50 ezret havi szinten. Úgy tudom, hogy Mo-n minimum 800 ezer, 1millió család él panelban. Ne felejtsük el, hogy a panelprogram ellenére ezeknek a házaknak java része még mindig nem hőszigetelt, tehát az ezek felfűtésére használt energia sem kevesebb, ezek környezetszennyezése sem mérsékeltebb kádárkocka társaikénál. Sőt, ha a mennyiséget vesszük alapul, akkor azt kell gondoljam, hogy a társasházak, panelházak, egyéb gázzal fűtő épületek környezetszennyezése nagyságrendekkel nagyobb, mint kádárkocka társainké. Emez kádárkockák java része ugyanis fa fűtéssel rendelkezik, és az ugyebár, annak ellenére, hogy legegyszerűbb formájában, tehát sima kályhafűtéssel értve környezetszennyező, mégis megújuló energiaforrásnak számít. Biztos vagyok benne, hogy a társasházak, panelházak, intézmények, közintézmények nagyteljesítményű kazánjai, sokkal több mérgező égésterméket nyomnak ki a légkörbe, mint a kádárkockák. És azért azt is ismerjük el, hogy a köz, és egyéb intézmények sincsenek hőszigetelve, hiszen 90-95%-uk abban az érában épült, amikor nem volt kitétel a környezetvédelem és energiatudatosság. Mint ilyenek, olyan hatalmas mennyiségű energiát emésztenek fel pazarlóan, amihez mérve a kádárkockák felhasználása elenyésző.
Ez szubjektív vélemény ugyan, de azt hiszem nem áll messze az objektivitástól.

 Valamiért megint az az érzésem az ilyen és ehhez hasonló cikkek olvasása nyomán, hogy a magyar politikusi, közgazdászi, általában vett értelmiségi (ha, klasszikus értelemben, van ilyen ebben az országban) réteg tagjaiban még mindig nem tudatosult, hogy a vidéket nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, ugyanis ez a záloga a magyar gazdaság megerősödésének, a társadalom ama hatalmas hányadáról nem is beszélve, akik vidéken élik, vagy képzelik el mindennapjaikat.
Talán véletlen, hogy csak Budapestről kb. ötszázezer(!) ember költözött ki az agglomerációba, vagy el a városból az elmúlt 20 évben?

.